A megismerés, a megértés által javulhat az, ami a legfontosabb számunkra: a KAPCSOLAT.
Minden a belső világunkból indul ki, attól függően, hogy épp milyen érzelmi állapotban vagyunk.
A belső világunkban lévő rend vagy rendetlenség pedig hat a külső világunkra, ebben szűrjük meg vagy torzítjuk el az információkat.
“Ami bent van, az kint is látható.”
/Dombi Klaudia/
Az ÖNismeret által megértés születik, ezáltal pedig kapcsolatba kerülünk MAG-unkkal. Enélkül csak felszíni kapcsolódásaink lesznek, ahol megfelelünk annak akinek épp, és úgy, ahogyan azt mások elvárják.
Ez “látszat” szeretet!
A Magunkkal való tiszta kapcsolat ÁLDÁS!
Visszatérünk ahhoz a belső forráshoz, mely születésünk pillanatától adott volt. Amikor még képesek voltunk érzelmi többlet állapotban a feltétel nélküli szeretetre, az elfogadásra, a segítségnyújtásra, örömmel végezni tevékenységeket, őszinte érdeklődéssel és bizalommal tekinteni a világba.
Ebben a kiszolgáltatott életszakban létünk és tudati fejlődésünk elsősorban szüleinktől függ.
A hosszabb-rövidebb ideig tartó érzelmi többletállapottal jellemezhető létbe váratlanul egy, majd több tiltás, TILALOM érkezik – ezzel érzelmi VESZTESÉGET és érzelmi függőséget, FÜGGELMET okozva egyre tartósabb és mélyebb ÉRZELMI HIÁNYT KELL betöltenünk.
Az életünk során pedig tudatlanul tevékenységeinkben – ezeknek a HIÁNYOK-nak a betöltését KERESSÜK.
Hogy hogyan tudnánk betölteni?
Hogyan tudnánk újra érzelmi többlet (figyelmet, érzelmet és energiát adva) állapotba kerülni és ismét boldognak lenni?
A pénzt, mint eszközt használva sokan abban az illúzióban élnek, hogy az érzelmi többlet állapot, az a boldogság mely kisgyerekként természetesen jelen volt az ma már felnőttként pénzért megvásárolható.
Pillanatnyilag az érzelmi hiányaik kielégülnek, hisz betöltődnek: tárgyakban, élményekben. Kívülről sikeresnek és boldognak is tűnnek, majd a hiány újra terítékre kerül és újabb ezúttal több tárgy, nagyobb élmény kell.
FONTOS értenünk, hogy BELSŐ hiányaink semmi féle KÜLSŐ dologgal nem pótolhatóak!
Van aki egyedül, van aki instant kapcsolatai által mindenféle külsőségekkel töltögeti ezeket a belső hiányokat és olyan is akad, aki benne ragad egy rosszul működő kapcsolatban, de legalább nem szenved látszólag hiányt semmiben – Keresik ők is a boldogságot…csak kívül.
Nem értik, mi hiányzik?
Nem értik, miért üresedik ki idővel?
Nem értik, miért nem működnek a kapcsolataik?
Nem értik, miért boldogtalanok?
Nem értik, miért lesz így-úgy vége a kapcsolatainak?
Nem értik, miért csonka családban nőnek fel gyermekeik?
Nem értik, mit csinálnak rosszul, hogy kudarcra kudarcot halmoznak az életben?
Ellenőrizd le magadban és tedd fel magadnak a kérdést:
Boldog vagyok az élet minden területén?
Mitől érzem magam boldognak?
Számomra mit jelent a boldogság?
Nos, ha még nem tud a szíved és a lelked válaszolni vagy külső dolgokhoz kötöd ezeket a megéléseket, akkor még keresed a boldogságot.
A belső világunkat 12 élet – és megélési területre csoportosítható, ahol a megéléseim, többlet és hiány állapotban életterületenként változhatnak.
Ezeken a területeken, amikor traumákat, sérüléseket élünk meg – egy érzés veszteséggel járó állapotba kerülünk.
Mely a magunkkal való kapcsolat megszakadásához vezet és a tudatunkba épülnek be azok a meghatározások, melyeket az agyunk veszélyközpontja a trauma következtében rögzített.
A tudat alatt futó programok átveszik az irányítást felettünk ön-védelmünk érdekében és sokszor nem is vagyunk tudatában annak, hogy mit, miért teszünk. Robotpilóta üzemmódban agyi szinten élünk csak – illetve túlélünk.
A lelkünk mélyén pedig ott van a velünk született érzés – és érezzük is, azt amire IGAZÁN vágyunk és amit IGAZÁN szeretnénk, hogy valaki feltételek nélkül elfogadjon és feltételek nélkül szeressen minket.
Emberek vagyunk és érzünk, a félelem is egy érzés. Félünk újra nyitni, bízni, szeretni, mert sebzett a szívünk – ezért ellenállunk, elhatárolódunk.
A gond az ELHATÁROLÒDÁSSAL van! Azokkal a falakkal, amiket felépítünk agyból, szív nélkül önvédelemből magunk köré.
Lesz egy 5 csillagos, biztonságos szuper erődítményünk, amiből már mi sem láttunk ki – hívhatjuk 5 csillagos börtönnek is, ahonnan nem látjuk a kiutat és nem értjük.
Nem értjük mi történik?
Nem értjük miért ismétlődik újra egy helyzet egy újabb és olykor nagyobb fájdalommal megélve?
Megtépázott önbecsüléssel, félelmekkel és bizonytalanságokkal teli kapcsolódások születnek, és valójában nem is azzal vagyunk akire igazán vágyunk, akit igazán szeretünk. Gyermekek születnek, ahol küzdelmek, harcok lesznek és csak idő kérdése, mikor, hol, kinél szakad el a cérna és vele a kapcsolat.
A jó hír, hogy van kiút ebből a biztonságosnak tűnő magán börtönből.
A falaink mögött meghúzódó érzelmi gátjainkat, ha megismerjük és megértjük ezáltal fel is oldjuk őket. A traumákat, így tudjuk önmagunk számára hasznosítani és lesznek azok belső erő forrásaink.
Ily módon már nincs szükség arra, hogy készülékeinket használva – kint keressük a megoldásokat a boldogsághoz, hanem ezúttal belül is igazán boldogok leszünk.
Minden sorát szeretettel írva,
Dombi Klaudia
Anaya Női Jógaoktató
https://www.facebook.com/Kamala-Kristályfény